Ma összesen 5-7000 vadon élő tigris található a Földön, ami a századfordulón még meglévő több százezres példányszámhoz képest 95 százalékos állománycsökkenést jelent. A WWF nemzetközi akciótervében ezért évek óta kiemelt helyen szerepelnek a tigrisek megmentésére irányuló programok.
Egykor a tigrisek kilenc különböző alfaja élt tizenhárom ázsiai ország erdeiben. A jelenlegi populáció csak a töredékét teszi ki annak az állománynak, amely egykoron benépesítette a kontinenst nyugaton Törökországig keleten az Ohotszki – tengerig. A kíméletlen vadászat és életterük zsugorodása következtében a múlt században végleg eltűnt Földünkről három tigris alfaj: a kaszpi (70-es évek), a jávai (80-as évek) és a bali tigris (40-es évek).
Az utóbbi húsz évben - a indiai kormány szigorú törvényeinek köszönhetően - szépen gyarapodott a bengáli tigris állománya. E tigrisen kívül még öt alfaj ismert: a Corbett-tigris (Hátsó-India), a szibériai tigris (Oroszország távol- keleti térsége), a szunda tigris (Szumátra) és az amoj tigris (Kína) és az újonnan felfedeztt maláj tigris a hatodik. A ma még létező hat alfaj veszélyeztetett, annak ellenére, hogy világszerte óvintézkedéseket hoztak és a nyilvánosság is egyre inkább tudatában van a problémának. Az orrvadászok egész elterjedési területén üldözik, mert az illegális tigrisbunda- és tigriscsontkereskedelem továbbra is nagy nyereséget hoz. A tigriseket fenyegető legnagyobb veszélyek ma az orvvadászat ijesztő növekedése, az emberi tevékenység kiterjedése, valamint az infrastruktúra fejlődése. A tigrisekre a legnagyobb veszélyt a civilizáció terjeszkedése jelenti, mely életterüktől fosztja meg a nagytestű ragadozókat. A másik jelentős probléma, hogy a mai napig virágzó üzlet a tigrisek bőrével, illetve más testrészeivel való kereskedelem. Az utóbbiak számos hagyományos, tévhiten alapuló kínai gyógyszer és serkentőszer alapanyagául szolgálnak. A jól fizető kereslet az orvvadászat mozgatórugója. A világméretűvé vált kereskedelem megfékezésére jött létre a veszélyeztetett növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó egyezmény, a CITES, amelyhez napjainkig mintegy 140 ország csatlakozott. Az egyezmény hatálya alá tartozik a tigrisek összes alfaja is, amelyekkel mind élve, mind mind feldolgozott állapotban tilos kereskedni. A tigrisek elterjedési területén fekvő 15 állam Laosz kivételével csatlakozott az egyezményhez, éppúgy, mint a kínai gyógyszereket felhasználó országok is aláírták a dokumentumot, és együttesen kötelezték el magukat a tilalom betartására. Az orvvadászat azonban továbbra is virágzó - bár egyre kockázatosabb - üzletág maradt, mert a csempészett gyógyszerek iránti kereslet nem csökkent, sőt a tilalom miatt az árak magasabbra szöktek.
Ha most nem sikerül a tigrisek számának csökkenését megakadályozni, akkor e pompás csúcsragadozó rövid időn belül eltűnhet a Földről.
Kereskedelem
Bár nemzetközi egyezmények védik az olyan nagymacskákat, mint a leopárd, a tigris és jaguár, a prémkereskedelem továbbra is virágzó üzletág. A helyzet csupán annyiban változott, hogy kisebb termetű fajok kerültek előtérbe, például a hiúz és bizonyos pettyes kismacskák.
A XX. Század első felében a nagymacskák bőrével folyatott kereskedelem megsemmisítő hatással volt a leopárd, a ködfoltos párduc, a hópárduc, a jaguár a gepárd és a tigris állományára. A prémkereskedelem a hatvanas években érte el csúcspontját, amikor tízezrével exportálták a bőröket. A hetvenes években az összes nagymacskát felvették a Washingtoni Egyezménybe, amely megtiltja a veszélyeztetett fajokkal fojtatott nemzetközi kereskedelmet.
Napjainkban évente 100 000 – 200 000 bőrt értékesítenek. Az illegális szőrmekereskedelem virágzó üzletág. Mindaddig, amíg egy országban nem védi törvény az adott fajt, az álatok megölése és irhájuk prémmé való feldolgozása nem minősül törvénybe ütköző cselekedetnek.
A prémkereskedelem elleni leghatásosabb módszer, ha visszafogjuk a keresletet. Az olyan szerveztek, mint a „Lynx” vagy a „Geenpeace”, komoly sikereket értek el. A megcsappant kereslet miatt több nagyáruház kénytelen volt megszüntetni szőrmerészlegét.
A tigriseket szőrméjükért, csontjukért és más testrészeikért vadásszák Csontjaikat a hagyományos kínai gyógyászatban reuma, ízületi és izomfájdalommal járó betegségek kezelésére használják
Egy nemrég készült felmérés szerint Indiában, 1999-ben 3 tigrisbőrt és 50 leopárdbőrt foglaltak le, 2000 januárjában pedig még nagyobb fogásokra került sort: 4 tigrisbőrt, 175 kg tigrisből és más nagymacskákból származó csontot, 132 tigriskarmot, 70 leopárdbőrt, és 18 000 leopárdkarmot foglaltak le.
Gyógyászati célra 1975 és1992 között Dél-Koreába több mint 6 tonna tigriscsontot importáltak. Ez a becslések szerint 550-1000 egyedből származhatott.
1998-ban az USA és Kanada hét városának kínai negyedeiben a nagykereskedések 50%-ában találtak tigrisből származó készítményeket. Magyarországon is szinte minden héten elkobzásra kerülnek hasonló termékek.
Egy kilogramm tigriscsont ára elérheti a 20 000 $-t.
A cikk további része Carsi oldalán olvasható, a http://www.feketetigris.eoldal.hu/ címen. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
